A magyar választók erős felhatalmazást adtak a változásra. Az eredmény egyértelműen tükrözi a demokratikus intézmények helyreállítására, a közbizalom újjáépítésére és Magyarország Európához való ismételt közeledésére irányuló igényt.

Ugyanakkor a kétharmados többség kivételes felelősséggel jár. Ezt a felhatalmazást nem a hatalom koncentrálására, hanem a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítására, az átláthatóság és az elszámoltathatóság  megerősítésére kell  fordítani.

A leendő Tisza-kormány  előtt álló munka embert próbáló lesz. Az intézmények újjászervezése, az uniós forrásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint Magyarország hitelességének visszaszerzése az európai partnerek körében hatalmas erőfeszítést és  következetességet igényel. 

A Magyarországi Volt elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon a demokráciát, a jogállamiságot és Magyarország európai jövőjét erősítő törekvésekhez – miközben ezen elvek védelmében kritikus és következetes hang marad.

A mi jövőnk egy erős, demokratikus és egységes Európában rejlik. Európa egysége pedig elképzelhetetlen egy demokratikus és elkötelezett Magyarország nélkül.

In this article, we present the distorted, asymmetric media environment in Hungary. The use of media in political campaigns. As well as its significance in the 2026 elections.

1. Introduction

Hungary’s political campaigning and media environment have undergone a profound transformation over the past decade and a half. While elections remain formally competitive, the information ecosystem in which political competition takes place has become increasingly asymmetric. This document provides an integrated overview of:

• the historical evolution of media and political campaigning in Hungary,

• the current media landscape and its relationship with the governing party Fidesz,

• the structural disadvantages faced by opposition actors,

• the reactions and interventions of the European Union,

• comparative insights from Central Europe, and

• extreme and illustrative examples that highlight systemic patterns.

The analysis is particularly relevant in the context of the 2026 parliamentary elections, which are widely regarded as a critical test of Hungary’s democratic resilience.

2. Historical Development of the Media–Politics Relationship

2.1 Pre-2010 Media Pluralism

Before 2010, Hungary’s media environment was broadly pluralistic. Public and private outlets reflected a range of political viewpoints, and while political influence over public broadcasting existed, it was constrained by legal safeguards, market competition, and a relatively strong journalistic culture. Hungary was generally classified as a “free” media environment by international monitoring organizations.

2.2 Post-2010 Structural Transformation

Following the 2010 election victory of Fidesz and the establishment of a two-thirds parliamentary majority, the media system entered a period of systemic restructuring. Legislative changes reshaped media regulation, oversight bodies were centralized, and new ownership patterns emerged. Over time, this resulted in the gradual alignment of large parts of the media sector with government narratives.

A defining moment in this process was the consolidation of numerous outlets into the Central European Press and Media Foundation (KESMA), which brought a significant share of Hungary’s print, online, radio, and television media under a single, pro-government umbrella. This consolidation fundamentally altered the balance between government-aligned and independent media.

3. The Current Media Landscape (2025–2026)

3.1 Public and Pro-Government Media

Public service media and a wide network of privately owned but government-aligned outlets form the core of the pro-Fidesz media ecosystem. These outlets benefit from:

• preferential access to state advertising,

• favorable regulatory treatment, and

• coordinated messaging across platforms.

In practice, public broadcasters function as amplifiers of government communication, especially during election periods, with limited space for opposition perspectives.

3.2 Independent and Opposition Media

Independent journalism continues to exist but operates under persistent financial, legal, and political pressure. Many outlets rely on subscriptions, donations, or foreign grants, making them vulnerable to accusations of “external influence.” Their reach is strongest in urban areas and among younger, digitally literate audiences.

Digital platforms—particularly YouTube, podcasts, and social media—have become essential channels for alternative political discourse. However, their overall impact is constrained by algorithmic reach, resource asymmetries, and the continued dominance of television and regional print media in rural areas.

3.3 Digital Campaigning and Online Influence

Online political advertising and influencer activity are characterized by significant asymmetry. Pro-government actors consistently outspend opposition parties and benefit from loosely coordinated networks of supportive influencers, NGOs, and media pages that reinforce government narratives without formally identifying as party campaign tools.

4. Political Campaigning: Fidesz and the Opposition

4.1 Fidesz Campaigning Strategy

Fidesz’s campaigning relies on centralized message discipline and long-term narrative framing. Core themes typically include:

• national sovereignty and resistance to external pressure,

• security and stability, particularly in relation to war and migration,

• economic continuity and protection of households.

The distinction between state communication and party campaigning is often blurred, with government information campaigns closely mirroring party messages. This provides the governing party with a permanent campaign advantage, extending well beyond official campaign periods.

4.2 Opposition Campaigning Dynamics

Opposition parties have historically been weakened by fragmentation and limited media access. In recent years, however, political realignment—most notably around new political formations—has reshaped the opposition landscape and increased electoral competitiveness.

Despite this, opposition actors face systemic disadvantages:

• minimal access to public broadcasters,

• hostile framing in pro-government outlets,

• reliance on digital and independent media with uneven national reach.

Campaign strategies therefore emphasize direct voter engagement, social media mobilization, and appearances in independent online platforms rather than traditional mass media.

5. Extreme and Illustrative Examples

Several patterns illustrate the depth of media capture and campaign asymmetry:

• Smear campaigns and delegitimization of journalists and opposition figures through coordinated media attacks, often portraying critics as foreign agents or national security risks.

• Market distortion through the concentration of state advertising in government-aligned outlets, undermining the financial sustainability of independent media.

• Regulatory pressure, including fines or investigations targeting critical outlets, while comparable practices by pro-government media go unpunished.

• Information exclusion, particularly in rural regions, where voters may have near-exclusive access to pro-government media sources.

These examples are not isolated incidents but reflect systemic incentives embedded in the current media and political framework.

6. Reactions from the European Union

The media environment in Hungary has triggered sustained concern from the European Union. The European Commission has repeatedly identified media pluralism, ownership concentration, and state advertising practices as structural risks in its annual Rule of Law Reports. It emphasizes that the existence of independent online outlets does not offset the dominance of pro-government media in broadcast and regional markets.

The European Parliament has adopted a more explicit political stance, passing resolutions that describe Hungary as an “electoral autocracy” and explicitly linking media capture to unfair electoral competition.

These concerns have had tangible consequences. Under the EU’s conditionality framework, significant funds have been withheld from Hungary due to persistent rule-of-law deficiencies, of which media freedom forms a critical component. Hungarian authorities dispute these assessments, but EU institutions consistently argue that structural dominance, not formal plurality, is the decisive issue.

7. Comparative Perspective within Central Europe

Compared with other Central European states, Hungary represents a distinct and more centralized model of media–politics integration.

• In Poland, political influence over public media increased under previous governments but remained counterbalanced by a diverse private media sector and subsequent political change.

• Slovakia shows growing pressure on public media, yet lacks Hungary’s level of ownership consolidation.

• The Czech Republic retains comparatively strong media pluralism and weaker links between state advertising and political loyalty.

Hungary stands out due to the scale of consolidation, integration of state resources into political messaging, and direct electoral use of media dominance.

8. Legal and Institutional Framework at EU Level

The EU has deployed multiple mechanisms in response to developments in Hungary:

• Article 7 proceedings, highlighting systemic risks to EU values.

• Rule of Law Conditionality, linking funding to governance standards, including media independence.

• Judgments of the Court of Justice of the European Union, which have upheld the legality of conditionality mechanisms.

• Repeated assessments by the OSCE Office for Democratic Institutions and Human Rights, documenting unequal media access and blurred boundaries between state and party campaigning.

Many recommendations from these bodies remain unimplemented.

9. The 2026 Parliamentary Elections: Context and Outlook

The 2026 elections are widely viewed as one of the most consequential in Hungary’s post-2010 history. While voter choice formally exists, the broader concern lies in the informational environment shaping that choice.

Key risks include:

• continued dominance of pro-government media narratives,

• unequal access to mass media during the campaign,

• further polarization of political discourse

• + online Russian disinformation campaigns to help Orbán’s reelection.

From both domestic and European perspectives, the central question is no longer whether elections are held, but whether voters can make informed choices under conditions of genuine media pluralism.

10. Conclusion

Hungary’s political campaigning and media environment are best understood as a structurally integrated system rather than a collection of isolated irregularities. Media ownership concentration, state-aligned messaging, and asymmetric campaign access jointly shape electoral competition.

As the 2026 elections approach, Hungary remains a focal point in the European debate on democratic standards, media freedom, and the limits of political divergence within the EU. The outcome will not only determine domestic political power, but will also influence Hungary’s long-term relationship with European institutions and democratic norms.

Nemzeteink közötti szoros kapcsolat évszázadokra tekint vissza. Fontosabb közös történelmi eseményeink közé tartozik Lengyelország és Magyarország perszonáluniója a XIV. században, vagy a lengyel Bem József ("Bem apó") szerepe az 1848-49-es magyar forradalomban és szabadságharcban, valamint a több mint 100 000 lengyel menekült befogadása Magyarországon a második világháború alatt. Ezek az események teszik kivételessé a lengyel-magyar kapcsolatokat.

Az elmúlt években azonban országaink közötti politikai kapcsolatok jelentősen megromlottak. A vitapontok között szerepelnek az EU-val és a háborús Oroszországgal való viszony, vagy épp az Orbán kormány által elítélt lengyel politikai bűnözőknek nyújtott menedékjogok.

Az áprilisi magyarországi parlamenti választások lehetőséget adhatnak a Lengyelország és Magyarország közötti kapcsolatok helyreállítására is, hogy országaink ismét baráti viszonyban együttműködve az EU fejlődésének kulcsszereplői legyenek a régióban. Április 12-én így mi magyarok arról is dönthetünk, hogy lesz e lengyel, magyar újra “két jó barát”!

In this article, we describe the financial support provided by the Hungarian Government to Ethnic Hungarians Living Abroad, which is relevant in the political context related to the elections.

The Hungarian government provides a range of financial support measures to ethnic Hungarians living outside Hungary, including individuals with dual citizenship (for example, Slovak, Romanian, Serbian, or Ukrainian citizens who also hold Hungarian citizenship). These policies are officially intended to strengthen cultural, social, and institutional ties with Hungarian communities beyond Hungary’s borders.
At the same time, these programs operate in a political context in which Hungarian citizens abroad are entitled to participate in Hungarian parliamentary elections, and the measures are widely viewed as the real goal is reinforcing political support for the governing Fidesz among the diaspora by hidden propaganda in these support programs.

1. Direct Financial Support for Children

1.1 One-Time Maternity Allowance

Since 2018, ethnic Hungarian children born abroad (including in Slovakia, Romania, Serbia, Ukraine, Croatia, and other neighboring countries) may qualify for a one-time maternity allowance (anyasági támogatás).

• Amount: approximately HUF 64,125 (around EUR 160) per child

• Eligible claimant: the mother, adoptive parent, or legal guardian

• Application deadline: within six months of the child’s birth

Eligibility requires proof of Hungarian citizenship and the relevant civil documentation (e.g. birth certificate).

1.2 Baby Bond (Babakötvény)

In addition to the maternity allowance, each eligible child may receive a Baby Bond (babakötvény):

• Initial deposit: HUF 42,500 (approximately EUR 105)

• Deposited into a Hungarian Treasury account

• Accrues interest until the child reaches the age of 18

These benefits are accessible to Hungarian citizens living abroad, provided the necessary documentation is submitted. Payments are typically made by bank transfer, including to foreign accounts with IBAN identification.

2. Annual Support Linked to Hungarian-Language Education

In recent years, the Hungarian government has also operated annual grant programs aimed at families whose children attend Hungarian-language schools abroad.

• Typical grant level: up to HUF 100,000 per child per year (approximately EUR 245–250)

• Implemented through country-specific schemes

• Most prevalent in Romania, Ukraine, Slovakia, Serbia, and Croatia

These grants are not universal entitlements but are awarded through recurring support programs, often administered via partner institutions or foundations.

3. Country-Specific Eligibility and Conditions

Ukraine

• Dual Ukrainian–Hungarian citizens with permanent residence in Hungary are eligible for the full range of Hungarian family support schemes available to residents of Hungary.

• Those residing outside Hungary are generally limited to the one-time maternity allowance and baby bond, unless they establish official residence in Hungary.

Romania, Slovakia, Serbia, and Croatia

• Children with Hungarian citizenship born in these countries may apply for both the maternity allowance and the baby bond.

• Families whose children attend Hungarian-language schools are, in many cases, eligible for annual education-related grants, with recent levels reaching approximately EUR 245 per child per year.

4. Institutional and Community-Level Funding

Beyond direct family benefits, the Hungarian government provides substantial institutional funding through the Bethlen Gábor Fund. This funding supports:

• Hungarian-language schools

• Churches

• Cultural organizations

• Sports and youth programs

• Broader community development initiatives

These grants represent a significant share of Hungary’s cross-border national policy spending and operate across all neighboring states with sizable Hungarian minorities.

5. Political and Social Context

These financial benefits and institutional grants are widely interpreted as instruments for building and maintaining political support among Hungarians living abroad. On paper, the purpose of these programs and grants is to help diasporas preserve Hungarian culture, but often their real goals are to promote the Orbán government and its policies in these communities. As Hungarian citizens, members of the diaspora are entitled to vote in Hungarian parliamentary elections, primarily via postal voting.

The Hungarian government has invested hundreds of millions of euros in these combined programs, ranging from individual child-related payments to large-scale educational and cultural projects.
The scope of these measures extends across all major neighboring countries with significant Hungarian minorities: Ukraine, Slovakia, Romania, Serbia, and Croatia.

6. Summary Table

Figures are approximate and subject to annual adjustment. Eligibility depends on Hungarian citizenship documentation and, for certain benefits, verified school attendance.

7. Key Points

• The one-time maternity allowance and baby bond are broadly available to ethnic Hungarian children born abroad who acquire Hungarian citizenship.

• Annual education-related grants are targeted specifically at families enrolling their children in Hungarian-language schools in neighboring countries.

• Together, these programs form a central pillar of Hungary’s diaspora policy and contribute to sustained political engagement among dual citizens.

8. Special Grant for Ethnic Hungarian Teachers in Ukraine

In addition to child- and family-related benefits, the Hungarian government has, since 2018, provided a direct annual grant of HUF 500,000 per teacher to ethnic Hungarian educators in Ukraine’s Zakarpattia (Transcarpathia) region.

• No equivalent, universal annual cash payment exists for ethnic Hungarian teachers in other neighboring countries.

• Elsewhere, teacher support is typically indirect, project-based, or institutional.

• This Ukraine-specific measure is administered through Hungarian consular channels and the Bethlen Gábor Fund.

The explicit objective of this program is to retain Hungarian-language education and teaching staff under difficult local conditions. In the broader context of Hungary’s cross-border education and family support policies, the annual HUF 500,000 teacher payment represents a unique and exceptional measure, limited to Ukraine.

Egy erős és stabil európai gazdaságnak fontos feltétele egy egységes és erős eurózóna, ezért a Volt programjának szerves része az euró bevezetése minden tagállamban.

Miért lenne jobb az életünk euróval?

✅Stabilitás és biztonság: Nincs többé váratlan forintgyengülés, ami elértékteleníti a fizetéseket és a megtakarításokat.

✅ Alacsonyabb árak: Az euró alacsonyabb inflációt, stabilabb árakat eredményez, kiszámíthatóbbá teszi a bevásárlást.

✅ Olcsóbb hitelek: Hosszabb távon stabilabb és alacsonyabb kamatokat jelenthet a lakásvásárlóknak és a vállalkozásoknak egyaránt.

✅ Vége a váltási költségeknek: Utazáskor vagy külföldi rendelésnél nem veszítünk pénzt a váltási jutalékokon és az árfolyamkülönbségen. Alacsonyabbak lesznek a tranzakciós költségek a tagországok között, és könnyebbé válik a kereskedelem is.

✅ Erősebb gazdaság: Az euró vonzóbbá teszi hazánkat a befektetők számára, ami több és jobb munkahelyet teremt. Valamint a magyar gazdaság is ellenállóbbá válik a külső hatásokkal szemben.

Legyen magyar euró!

Míg szomszédaink – Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és legutóbb Horvátország – már élvezik a közös pénz előnyeit, Magyarországon még mindig az EU leggyengébb valutájának számító forint árfolyamának hullámzása és a magas infláció határozza meg a jövőnket. Ideje lenne szintet lépnünk hazánk valódi európai integrációja irányába, ezért mi kiemelt célkitűzésként kezeljük az euró magyarországi bevezetését!

Néhány adat a digitális erőszakról:

🔹 A nem konszenzusos deepfake pornográf tartalmak 90%-a nőket ábrázol.

🔹 A női újságírók 73%-a tapasztalt már online erőszakot.

🔹 A digitális zaklatást átélt nők 67%-a szenvedett el rágalmazást vagy hamis információk terjesztését.

Magyarország: az EU-ban a legrosszabb arányok

Egy friss EU-s kutatás szerint:

• A 18–74 éves magyar nők 49,1%-a élt át valaha fizikai vagy szexuális erőszakot.
• 56,4%  volt áldozata párkapcsolati erőszaknak - ez a legmagasabb arány az EU-ban.
• Az érintettek mindössze 15,7%-a fordul intézményekhez vagy rendőrséghez – ez a legalacsonyabb arány az EU-ban.

Mindez nem a nők kudarca, hanem a rendszeré.

🟣 Félre kell tenni a tabukat

A zaklatás mindennapos valóság. Ehhez képest ma is rengeteg helyen tabu a bántalmazásról beszélni – pedig az első lépés az erőszak ellen az, hogy kimondjuk:
az erőszak az elkövetők felelőssége, nem az áldozatoké.

🟣 Amiket azonnal szükségesnek tartunk:

• Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását.

• Áldozatközpontú intézményrendszert: több krízisközpontot, menedékházat, pszichológiai és jogi segítséget.

• A digitális erőszak egyértelmű jogi kategóriává tételét.

• Zéró toleranciát az online zaklatással, deepfake pornóval, fenyegetéssel és gyűlöletbeszéddel szemben.

• Oktatási és tudatosságnövelő programokat iskolákban, munkahelyeken, közösségekben.

A nők biztonsága demokratikus alapjog – nem lehet alku tárgya.

Hungary’s parliamentary elections use a mixed electoral system to elect the 199 members of the National Assembly every four years. This system combines majoritarian and proportional representation elements.

Electoral System and Voting Process

Hungarian citizens with a local address have two votes: one for a candidate in their single-member constituency and one for a national party or minority list. There are 106 single-member districts, each electing one candidate by first-past-the-post—the candidate with the most votes wins. Additionally, voters choose a national party list or minority list. Hungarians living abroad without a local address may only vote for a national party list by mail.

Out of the 199 seats:

• 106 seats are filled by district winners.

• 93 seats are allocated proportionally from national party or minority lists.

Parties must pass electoral thresholds to win list seats:

• 5% for individual parties,

• 10% for two-party coalitions,

• 15% for coalitions of three or more parties.

Special minority lists for recognized ethnic minorities have a much lower threshold, around 0.27%, allowing minorities to have a parliamentary spokesman even if they don’t reach the full quota.

Seat Distribution and Vote Compensation

Votes for losing district candidates ("fragment votes") and surplus votes for winning candidates are added to the party list totals to enhance proportionality and compensate parties whose district votes did not translate into seats. This mechanism encourages greater fairness in representation.

Constituency Boundaries and Voting Rules

The government draws constituency boundaries, raising concerns about potential gerrymandering to favor the ruling party. Voting is direct, secret, and universal, with only one round per district—the candidate with the plurality wins.

Political System Overview

Hungary is a unitary parliamentary republic with the following key institutions:

• President: Ceremonial head of state.

• Prime Minister: Head of government (currently Viktor Orbán).

• National Assembly: Unicameral legislature with 199 members.

• Judiciary: Constitutionally independent but accused of political influence.

Political Parties and Ideologies

• Fidesz–KDNP: Right-wing, national-conservative ruling coalition. (PfE)

• TISZA Party: New center-right opposition gaining momentum. (EPP)

• Democratic Coalition (DK): Center-left, pro-European. (S&D)

• Momentum Movement: Centrist-liberal, pro-European. (RE)

• Jobbik: Nationalist, formerly far-right but now more moderate. (-)

• MKKP: Originally a satirical party, center-left, pro-European. (PPEU)

• Mi Hazánk: Far-right, nationalist, and irredentist. (ESN)

(Not all of the mentioned parties plan to participate in the 2026 elections) 

Minority Representation

Recognized national minorities, such as German Hungarians, can vote on special minority lists. If they do not meet the threshold for full representation, they may send non-voting spokespersons to parliament.

Election Timing and Administration

• Parliamentary elections occur every four years, usually in April or May.

• Local elections and European Parliament elections take place every five years.

• The National Election Office administers elections, with Election Commissions ensuring fairness and legality.

Democratic Challenges and Controversies

Hungary faces criticism from the European Union concerning rule-of-law violations, limited judicial independence, media control, and restrictions on civil society. Since gaining a supermajority in 2010, the ruling party has enacted significant constitutional and legal reforms. Additionally, Hungary’s close relationship with Russia under Prime Minister Orbán has raised questions about its geopolitical positioning within the EU.

A Volt számára az eredmény ugyan némiképp csalódás, mert saját pártunk számai elmaradtak a várakozásoktól. A holland választók láthatóan úgy érezték komoly tétje van a mostani választásnak és sokan átszavaztak a legesélyesebbnek ítélt liberális pártra. Viszont a Volt továbbra is ott lesz a holland parlamentben és az eredmény összképe mégis pozitív és örömre ad okot! A hollandok jelentős része egyszerre mutatott utat a régi demokrata pártoknak, akikkel szemben joggal voltak elégedetlenek az emberek, hiszen nem tudtak válaszokat adni a jelenkor kihívásaira. Valamint egyidejűleg kinyilvánították, hogy nem kérnek a szélsőséges populisták hatalmából sem. Így Hollandiában érdekes új időszak következik a politikában.

Laurens Dassen a holland Volt párt elnöke pedig az alábbi szavakkal zárta a szerdai szavazást. Igaz nem a várt eredménnyeket hozták el, de a Volt Hollandia vezetője töretlenül várja a jövő kihívásait:

“Hogyan tűnhet a vereség győzelemnek? Őszintén szólva fogalmam sincs, nekem is nagyon mélyre kellett ásnom, mire megtaláltam a megfelelő szavakat. Először is gratulálok a D66-nak. Rob remek munkát végzett. Az, hogy elvesztettünk egy mandátumot és ezzel Marieke távozik a Képviselőházból, nagy csapás. Nagyon nagy ütés. Az elmúlt hónapokban rengeteg embert láttam, akik nagyon keményen dolgoztak a Voltért. Annyi lelkesedés, annyi energia: büszkén tekintünk vissza erre a kampányra. Hihetetlenül sok tehetség van ebben a pártban és ezzel a következő években nagyon keményen fogunk dolgozni. Végül szeretném megköszönni a támogatásukat és a szavazataikat.”

Közel 70 évvel ezelőtt is hasonló kérdéssel szembesült Magyarország mint ma: egy demokratikus Európába akarunk tartozni vagy egy diktatórikus keleti hatalom érdekszférájába? Az 56-os magyarság Európa mellett döntött, de ezen vágyát vérbe fojtották az orosz tankok.
Ma a magyaroknak szerencsésebb helyzetből kell megválaszolniuk ugyanezt a kérdést. Hiszen ma a demokratikus Európa része vagyunk és tényleg csak a saját döntésünk, hogy azok is maradjunk. Viszont az orosz tankok már szomszédban dübörögnek újra és egy magukat “nacionalista szólamok” mögé bújtató önkényes politikai vezetés ismét ki akarja szakítani Magyarországot Európából.

Európai magyarokként csak a demokrácia, az emberi méltóság és a szolidaritás közös alapjain építhetünk fel egy szebb jövőt hazánknak. Így ismét ki kell állnunk ezen értékekért és megvédeni hazánk európaiságát!
Háttérképek: Fortepan

Miért van szükség bővítésre és reformra

A tét hatalmas: Trump, Putyin és Hszi az ajtónkon kopogtatnak, miközben a klímaválság és a digitális forradalom is zajlik. Európa vagy egyesíti a kontinenst egy demokratikus közösséggé – vagy lemarad a nagyhatalmak közötti versenyben. Szerencsére minden adottságunk megvan a sikerhez.

A bővítés megerősíti az EU alapértékeit, javítja több százmillió ember jólétét és méltóságát, kiterjeszti az egységes piacot, elősegíti a zöld átmenetet, és motivált, tehetséges lakosság révén erősíti a bizalmat az EU iránt. Ez az EU legerősebb külpolitikai eszköze és egyben a legolcsóbb biztosíték az orosz agresszió ellen.

A múlt tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a gyenge jogállamisági garanciák és az egyhangú döntési kötelezettség lassítják a döntéshozatalt, megbénítva ezzel az Uniót. Ukrajna csatlakozás óriási gazdasági és mezőgazdasági előnyt jelenthet, de ugyanakkor terhet is róhat a rendszerre, ha nem kíséri őket mélyreható intézményi reform. Sok belső reform azért áll évek óta, mert a nemzeti vezetők tartanak a szerződésmódosítástól – a történelem viszont azt igazolja, hogy a bővítések lendületet adnak a reformoknak. Ezért a két folyamat kéz a kézben kell, hogy járjon. Ehhez három lépés szükséges:

1. A bővítési mechanizmus megreformálása

Egy „gyorsabb, igazságosabb és válságállóbb” modellre van szükség, amely többek között:

• minden köztes csatlakozási döntést minősített többségi szavazással bonyolít;

• bevezeti a „fejlett tagjelölt” státuszt: a reformok gyorsításáért uniós előnyöket ad, miközben az EU-tagok egy magja mélyebben integrálódhat;

• új eszközöket alkalmaz a pro-EU társadalmak támogatására és a visszalépő kormányok nyomás alá helyezésére;

• a csatlakozás utáni időszakban jogállamisági felügyeletet, átmeneti időszakokat és egyéb biztosítékokat vezet be;

• nagyszabású tájékoztató kampányt indít, és strukturálisan megerősíti a polgárok és a civil társadalom szerepét, hogy a bővítés ne kormányok, hanem emberek által vezérelt folyamat legyen.

2. Reformok első szakasza (2030 előtt, szerződésmódosítás nélkül)

Átjárózáradékok (Passerelle klauzula), másodlagos jogszabályok és intézményközi megállapodások révén többek között:

• egyszerűsítse az intézményeket, kevesebb, érdemalapon kiválasztott biztossal működő Bizottság, gördülő elnökségi ötös a Tanácsban, valamint megerősített, transznacionális listákkal választott Európai Parlament;

• véget vet a tagállami vétóknak a szankciók, adózás és bővítési lépések ügyében;

• létrehozza az Európai Agórát, egy polgári gyűlést, amelynek ajánlásaira az uniós társjogalkotóknak kötelezően reagálniuk kell;

• kiterjeszti az Európai Ügyészség joghatóságát minden uniós költésre;

• létrehoz egy 75 milliárd eurós Bővítési Alkalmazkodási Alapot, reformálja a KAP-ot, a kohéziós alapokat és a többéves pénzügyi keretet, valamint új saját forrásokat aktivál (pl. CBAM, digitális adó, társasági adó megosztása).
  

Ezek a lépések párhuzamosan haladhatnak Montenegró és más éllovas tagjelöltek csatlakozásával, hogy az EU bővítés közben is működőképes maradjon – anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni a szerződésekhez.

3. Reformok második szakasza (2030-ig, szerződésmódosítással)

Egy új alkotmányos csomag keretében többek között:

• EU-alkotmány bevezetése, a Bizottság, a Tanács és a Parlament helyett megválasztott uniós kormány, amelyet kétkamarás parlamentáris rendszer ellenőriz;

• az egyhangúság megszüntetése minden területen, kivéve (i) új szerződések, (ii) csatlakozási tárgyalások megnyitása és lezárása, (iii) uniós katonai erők külföldi bevetése;

• az Európai Bíróság alkotmánybírósággá fejlesztése, előzetes szerződésfelülvizsgálati jogkörrel, az EUSZ 7. cikkének megsértése esetén is döntőbíróként;

• az Európai Agóra teljes jogú uniós törvényhozó intézménnyé alakítása;

• legalább a GNI 3%-ának megfelelő költségvetési kapacitással és közös adósságkibocsátással rendelkező uniós kincstár felállítása.

2030-ra mindez biztosítja, hogy egy 500 milliós, 35+ tagú Unió sikeresen működhessen. Fontos, hogy Ukrajna csatlakozása és annak hatásai egybeessenek a szerződésmódosítás feltételeinek megteremtésével – ne pedig feltételként akadályozzák azt. Ukrajna csatlakozását lehetőségként kell látni az EU mélyreható megújítására.

A megtérülés

A 2030-as menetrend megvalósítása hiteles csatlakozási pályát kínál a tagjelölteknek, a bővítést biztonsági és gazdasági nyereséggé teszi ahelyett, hogy teher lenne, és végre megteremti azt a demokratikus, ellenálló Uniót, amelyre az európaiak vágynak. Minden korábbi bővítést megelőzött egy szerkezeti reform; ha most cselekszünk, a következő bővítés a jövő békés, zöld és szuverén Unióját teremtheti meg még ebben az évtizedben.

Olvasd el a Volt teljes angol nyelvű tervezetét itt

Nela Riehl, a Volt párt európai parlamenti képviselője mosolyogva emeli magasba MEP-díját a színpadon. Ruhája élénk kék és narancssárga mintás, két öltönyös férfi áll mellette szintén díjjal a kezükben, egyikük Kulja András magyar EP képviselő, szintén díjjal a kezükben, szintén díjjal a kezükben és mosolyogva, ünnepi hangulatban, a háttérben fényes színpadi világítással.

A hamburgi európai parlamenti képviselőt, Nela Riehlt (Volt) megtisztelték az Európai Parlament képviselőinek járó rangos MEP-díjjal. A brüsszeli díjátadón a „Legjobb Újonc az Európai Parlamentben” kategóriában nyert. Mindössze egy évvel azután, hogy bekerült az Európai Parlamentbe – ahol a Zöldek/EFA frakció tagja, és a Kultúra és Oktatás Bizottságának elnöke –, ez az elismerés fontos visszajelzés számára.

„Csodálatos érzés, hogy elismerik a munkámat” – mondta Riehl. – „Ez azt mutatja, hogy észreveszik az erőfeszítéseimet – az Európai Parlamentben és azon kívül is. Pályaváltóként érkeztem Brüsszelbe, és azonnal belevágtam a munkába. Ezért tudok új szemléletet hozni: még tavaly tavasszal tanárként dolgoztam Hamburgban, most pedig Brüsszelben vezetem a fontos Oktatási Bizottságot, ahol közvetlenül be tudom vinni a külső tapasztalataimat. Pontosan ezt ismeri el ez a díj – egy nagyszerű visszaigazolás arra, hogy a politikai elköteleződés igenis megéri!”

Riehl hangsúlyozza, hogy ezt a díjat csapatával közösen érdemelték ki:

„Pártunk jelentősen megerősödött az európai választásokon, és teljesen új struktúrát kellett felépítenünk Brüsszelben. Ma már valódi delegációnk van, tele motivált emberekkel Európa több országából, akik nap mint nap küzdenek a politikai víziónkért. Nélkülük ez az egész nem lenne lehetséges. Így ez az elismerés mindannyiunké. De mi nem díjakért politizálunk – hanem azért, hogy valódi változást érjünk el.”

Ennek ellenére Riehl szerint ez a díj fontos üzenetet közvetít az Európai Parlamenten túlra is:

„Rengeteg gratuláló üzenetet és visszajelzést kaptam olyan emberektől, akik most úgy érzik, hogy végre láthatóvá váltak: mint színes bőrűek és mint politikailag aktív nők. Én magam továbbra is politikai állásfoglalást testesítek meg az Európai Parlamentben: a 720 képviselő közül mindössze négyen vagyunk feketék. Az a csoportkép, amely a díjátadón készült, mindent elmond: több férfi volt a színpadon, akit Thomasnak hívnak, mint ahány nő. Minden egyes nap tennünk kell a politikai sokszínűségért. Mert mi mindannyian Európa vagyunk!”

A díjról

A MEP Awards díjat évente adja át a The Parliament magazin, idén nyolc kategóriában. Nela Riehl mellett a Volt egyik holland képviselőjét, Reinier van Lanschotot is jelölték.

Nela Riehlről

Nela Riehl (39) egészen 2024 júniusáig tanárként dolgozott egy hamburgi iskolában. Az európai parlamenti választásokon a páneurópai Volt Europa párt öt képviselői helyének egyikét nyerte el. Az Európai Parlamentben a Kultúra és Oktatás Bizottságának elnöke. Kiemelten elkötelezett a gyermekek és fiatalok jogai mellett, a munkavállalói jogok védelmezője, valamint a feminista külpolitika szószólója. Családjával Brüsszelben él.

A múlt hétvégén az Európai Unió és az Egyesült Államok elnökei Skóciában találkoztak, hogy megállapodjanak egy új kereskedelmi egyezményről, ezzel elkerülve Donald Trump fenyegetését, miszerint augusztus 1-jétől 30%-os vámot vetne ki. A tagállami kormányok nyomására Ursula von der Leyen olyan megállapodással tért vissza, amely szerint az EU-ból az USA-ba irányuló exportot 15%-os vám terheli, miközben az EU 0%-os vámot alkalmaz az USA-ból érkező importra. Ezen felül az EU vállalta, hogy 700 milliárd euró értékben vásárol energiát az Egyesült Államokból, 600 milliárd eurót fektet be az amerikai gazdaságba, valamint növeli az amerikai fegyverek beszerzését.

Az EU-integráció elutasításának ára

Az aláíró Volt szervezetek sajnálattal veszik tudomásul, hogy az EU elfogadott egy ennyire egyoldalú megállapodást, amely megkérdőjelezi hitelességünket és legitimitásunkat a nemzetközi rend alapján működő kereskedelemben. Kétségbe vonjuk nemcsak a megállapodás sürgősségét, hanem annak kimenetelét is- tekintettel arra, hogy a Trump által kritizált 235 milliárd dolláros árukereskedelmi deficitet ellensúlyozza a mintegy 148 milliárd eurós amerikai többlet - és kvázi monopolhelyzet -a technológiai és pénzügyi szolgáltatások terén. Egy 15%-os vám egyoldalú bevezetése az európai ipar védelme vagy az amerikai szolgáltatók egyenértékű megadóztatása nélkül semmiképp nem volt indokolt. -

A Volt aggódik amiatt, hogy az európai polgároknak  súlyos árat kell majd fizetniük azért, mert a nemzeti kormányok kisajátították a tárgyalásokat, és túl sokáig halogatták az Európa strukturális gyengeségeivel való szembenézést.

• Az EU-nak továbbra sincs önálló külpolitikai doktrínája, az ukrajnai háborúban pedig az Egyesült Államok védelmére és támogatására szorul – amit Donald Trump tárgyalási eszközként használ fel.

• A tagállamok erősebb védelemről beszélnek, de a mai napig nem tettek érdemi lépéseket a közös beszerzések irányába - az európai hadseregről, illetve parancsnoki láncról pedig szó sem esik.

• A nemzeti kormányok akadályozzák a valódi gazdasági integrációt, így az "egységes piac" sok tekintetben csak névleg létezik. Az európai ipar versenyképessége gyenge, és nem elég ellenálló a külső sokkhatásokkal szemben.

• A Bizottságot a nemzeti kormányok siettették tárgyalóasztalhoz, saját iparukat védve. Ezek az egyéni érdekek azonban messze állnak egy közös, jövőorientált európai kereskedelmi politikától.
  

Az EU döntéshozatali rendszere továbbra is fájóan elégtelen annak tükrében, hogy a geopolitikai valóság teljesen megváltozott az alapító szerződések megszületése óta.

Ez a megállapodás egy vészjelzés. Mario Draghi már egy évvel ezelőtti jelentésében is felhívta a figyelmet ezekre a problémákra. Azóta azok a kormányok, amelyek most bírálják az EU-t egy olyan alku miatt, amit ők maguk kényszerítettek ki, sem hatásköröket nem ruháztak át, sem reformokat nem tettek lehetővé. Tudatosan gyengén tartják az Uniót, és – ígéretek ide vagy oda – ezzel a megállapodással csak időt vásárolnak. A Volt sürgeti, hogy ezt az időt végre valódi reformokra, és Európa külső függőségeinek csökkentésére használják fel.

Európai jövőt építeni a nemzeti múlt védelme helyett

A Volt szervezetek határozottan felszólítják az Európai Bizottságot és a tagállami kormányokat, hogy:

• Kezeljék külön az EU–USA megállapodást a 2028–2035 közötti többéves pénzügyi kerettől (MFF), amelyről jelenleg tárgyalások folynak. Az EU költségvetése nem válhat csökkentés vagy felhígítás tárgyává, és nem téríthető el más célokra.

• Ne teremtsenek új energiafüggőséget az éves amerikai LNG-termelés közel egészének megvásárlásával, ami a jelenlegi import háromszorosa lenne. Ehelyett a megújuló energiákra, valamint a hálózati és tárolási kapacitások növelésére fókuszáljanak.

• Biztosítsák, hogy a NATO 2%-os kötelezettségvállaláson túli védelmi kiadások európai szinten történjenek, közös beszerzésekkel, és egyre növekvő és kötelező kvótákkal  az európai beszállítók javára.

• Haladjanak előre a belső piac valódi integrációjával: a 28. szabályrendszer, az EU közbeszerzési reformja és az egységes tőkepiac csak kezdő lépések a 27 különálló bürokrácia összehangolása felé – amelyek Mario Draghi és az IMF jelentése szerint jelenleg 7%-os termelékenységi veszteséget okoznak.

• Csökkentsék az amerikai szolgáltatók monopolhelyzetét vámok helyett európai alternatívákkal. Már régen esedékes egy  közösségi uniós fizetési szolgáltató létrehozása, amely versenyezhet a Visa és a Master Card cégekkel, az interoperabilitás megkövetelése a közösségi platformoktól, egy „Buy European” program, valamint egy uniós kisvállalkozási törvény.

• Ne mentesítsenek egyetlen országot sem a karbonvám alól (CBAM-rendelet, Carbon Border Adjustment Mechanism). Európai és globális szinten is tisztességes versenyfeltételeket kell teremteni – és elvárni más gazdasági tömböktől, hogy kövessék az EU példáját, ha továbbra is kereskedni kívánnak velünk.

•  Követeljék meg, hogy bármely, az Egyesült Államokban végrehajtott állami beruházás pozitív tőkeáramlást biztosítson az EU számára. Az USA nem szorul fejlesztési támogatásra. Az olyan programokon túli befektetések, mint az USAid vagy a Szabad Európa Rádió átvétele csak akkor indokolhatók, ha azok igazolható módon az európai érdekeket is szolgálják.
  

A Volt elvárja, hogy ezekre a pontokra Ursula von der Leyen szeptemberi „Az Unió helyzete” beszédében érdemben reagáljon – nem üres szlogenek formájában, hanem konkrét lépésekkel az EU-szerződések reformja felé. A cél, hogy az Európai Unió végre geopolitikailag is cselekvőképes szereplővé váljon. Ez nemcsak belső reformokat jelent, hanem olyan nemzetközi kezdeményezéseket is, amelyek képesek helyreállítani a globális rendet – beleértve egy új, globális gazdasági térség kialakítását és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformját.

Ezekhez a reformokhoz valódi, európai szintű vezetésre van szükség –valamint arra, hogy a tagállami kormányok saját, csökkenő geopolitikai súlyuk túlbecsülése helyett megtalálják helyüket egy erősebb Európai Unióban. A Volt meggyőződése, hogy a tagállamok határozott elköteleződése a Spitzenkandidaten-folyamat mellett elengedhetetlen ahhoz, hogy szakítsunk azzal a gyakorlattal, mely szerint a Bizottság elnöke elsősorban a Tanácsnak és nem pedig az európai polgároknak tartozik elszámolással. Ha a nemzeti kormányok továbbra is kudarcot vallanak, a Volt készen arra, hogy fellépjen és vállalja a feladatot.

Volt Ausztria
Volt Csehország
Volt Magyarország
Volt Szlovénia
Volt Lengyelország
Volt Szlovákia

Felemelő volt megtapasztalni a közös részvétel erejét, és látni, hogy ilyen sokan vagyunk, akik készek megvédeni közös európai értékeinket. Együtt megmutattuk, hogy elegünk van a gyűlölködésből, és ki tudunk állni egymásért.

A rekord méretű felvonulás azt is egyértelművé tette, hogy Budapest és Magyarország Európához tartozik. A jövőben sem fogunk teret engedni annak, hogy szélsőséges pártok és politikusok sebezhető közösségek elleni uszítással próbálják leplezni közös demokratikus jogaink ellen elkövetett cselekedeteiket.

Köszönjük a Pride minden szervezőjének és résztvevőjének, és külön köszönet minden Volt tagnak és szimpatizánsnak, aki velünk tartott! 💜

A közösségi összefogás nemcsak a jelen nehézségeire jelent választ, hanem iránytű is lehet a jövő generációi számára. A fiataloknak meg kell érteniük, hogy a szolidaritás és a kölcsönös tisztelet olyan alapértékek, amelyekre egy igazságos és erős társadalom épül. Fontos, hogy megtanuljanak kiállni önmagukért - és egymásért is.

Tegyünk közösen azért, hogy Magyarország valóban egy igazságosabb, szabadabb hely legyen - ahol mindenki elmondhatja a véleményét, és ahol egy reménytelibb jövő vár ránk. Az erőnk az összetartásban rejlik, és csak közösen tudjuk elérni, hogy a hangunk valóban hallhatóvá váljon.

Csatlakozz hozzánk június 28-án a Budapest Pride-on – állj ki velünk, magadért és mindannyiunkért! Mi ott leszünk!🌈💜

Sokan nem értik, miért vonulnak utcára az LMBTQ közösség tagjai a Pride alkalmával. Kevesen tudják, hogy ennek a mozgalomnak a gyökerei a Stonewall-lázadásig nyúlnak vissza - amikor a résztvevők az elnyomás és kirekesztés ellen vonultak utcára. Azóta is sokan harcolnak az egyenlő jogokért, mert az LMBTQ embereket máig számos helyen nem illeti meg ugyanaz a bánásmód és jogi védelem, mint a heteroszexuális többséget.

Magyarországon az elmúlt években a kormány mindent megtett, hogy megfélemlítse, démonizálja, kirekessze a közösség tagjait - hogy aztán 2025 tavaszán, a gyűlöletkeltésben szintet lépve, betiltsa a "homoszexualitást népszerűsítő" gyűléseket.

Küzdenünk kell egy olyan országért, ahol mindenki egyenlő. A felvonulás üzenete világos: egy olyan társadalomban akarunk élni, ahol te is lehetsz önmagad. Ahol minden állampolgár biztonságban érezheti magát, és lehetősége van szabadon, önazonosan élni – félelem, kirekesztés és elnyomás nélkül. Ahol a sokszínűség nem teher, hanem valódi érték.

Álljunk ki egymásért! Legyünk szolidárisak, és lépjünk fel közösen az igazságtalanság ellen! Csak együtt védhetjük meg alapvető jogainkat, és csak együtt építhetünk olyan jövőt, amelyben mindannyian otthon érezhetjük magunkat.

Találkozzunk a Budapest Pride-on június 28-án!💜

A nyugati határunknál való szimbolikus piknikezésnek történelmi hagyománya van (Páneurópai Piknik 1989). Úgy gondoltuk, hogy ezt felidézve megemlékezünk a schengeni egyezmény 40 éves évfordulójáról, ezért Ausztriából, Szlovákiából és Magyarországról résztvevő Volt tagokkal megtartottuk az első Schengen Pikniket a Rajka melletti osztrák-szlovák-magyar hármashatárnál! Ott, ahol egykor a “Vasfüggöny” szögesdrót kerítése választotta el Kelet- és Nyugat-Európát ma szabadon átkelhetünk a határon és ezt érdemes becsülnünk!

A belső határok nélküli Európa megvalósításának törekvése 40 évvel ezelőtt 1985. június 14-én indult el a schengeni egyezmény aláírásával Luxemburgban. 2007-ben többek közöt Magyarország és Szlovákia is csatlakozott a schengeni övezethez, így 18 éve már mi magyarok is élvezhetjük a szabad mozgást az Európai Unión belül.

A legújabb “ellehetetlenítési törvény” várható gyors elfogadása is azt mutatja, hogy a Fidesz kormány alatt a magyar parlament léte teljesen jelképessé, demokratikus jelentősége súlytalanná vált. Az elmúlt 15 év tanulsága, hogy az ehhez hasonló antidemokratikus törvények nem egy-egy hibát jelentenek az Orbán kormány rendszerében, hanem maga a rendszer a hiba. Így tényleges megoldást is csak az hozhat, ha a magyar emberek leváltják a regnáló Fidesz kormányt! Csak ezt követően adódhat lehetőség arra, hogy a magyar parlament is visszanyerje eredeti szerepét és méltóságát.

A kormány beadta az “Oroszország-törvény” néven elhíresült javaslatát. Egy újabb szintlépés a demokráciánk megszüntetése felé.

A hidegháború alatt ismertté vált “Doomsday Clock” (Végítélet Órája) mintájára létrehoztuk a “Szabadság Óráját”, ami a szabad magyar demokrácia állapotát szimbolizálja. Meglátásunk szerint jelenleg 5 percre vagyunk a totális autokráciát jelentő éjféltől. A fidesz kormány minden egyes, a maradék demokráciánkat lebontó intézkedése közelebb visz minket hozzá. Nem engedhetjük, hogy az óra mutatója elérje az éjfélt!

1989-ben Magyarország elindult egy európai demokrácia felépítésének útján, a magyar emberek nem hagyhatják, hogy önkényes hatalmaskodók visszarángassák hazánkat oda, ahonnan elindult.

A világban fokozódó feszültségek közepette meg kell védenünk magunkat Európában, önállóan! Írd alá a Volt európai petícióját, amely a tagállamok vezetői felé egy közös EU-s haderő mihamarabbi felállítását szorgalmazza.

A Volt javaslatát az alábbi (angol nyelvű) oldalon tudod elolvasni és online aláírásoddal támogatni:
https://actionnetwork.org/petitions/eu-member-states-protect-us-with-a-european-army

Francesca Romana D'Antuono, a Volt Europa társelnöke Bolognában, a helyi választásokon induló jelöltjeink kampányában beszélt arról, hogy miért is válaszd a Voltot: kik vagyunk, és milyen megoldást ajánlunk az európai polgároknak a jelenlegi politikai helyzetben